Magyarország

 Ujra élet van a való világ villájában hisz elindúlt a való világ 5-ödik szériája. A leg érdekesebb embertől aleg hétköznapibbakig mindenki jelenlehet. Alfahim, plázacica, helzes pasi de még Alekosz exei kozül is vannak szereplők.

A Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap - a The New York Times európai kiadása - szerint Magyarország ostrom alatt áll, és ostromolják legnagyobb bankját, az OTP-t is. Csányi Sándor a lap szerint azonban leszögezte: Magyarország nem Izland, az OTP pedig nem a Citibank vagy a Royal Bank of Scotland.

A nyugati nagybankok és az OTP azonban sokkal jobban hasonlít egymásra, mint azt a bankvezér nyilvánosság előtt "igyekszik elismerni" - írja az IHT. A magyar bank helyzete jól ábrázolja, "hogy mi romlott el nemcsak Magyarországon, hanem számos más kelet-európai országban is, amelyek egykor azt hitték, hogy kölcsönökből is boldogulhatnak a hidegháború utáni világ határtalannak tűnő globális gazdaságában".

A lap említi egyebek között megemlíti az IMF-hitelkeretből az OTP-nek a múlt héten juttatott kölcsönt és a bank "részvényeinek manipulálása miatt" a Soros Fundra kivetett bírságot. "Soros György - aki korábban egyszer megpróbálta megvásárolni az OTP-t - bocsánatot kért az ügyletért, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a többi shortoló is behúzza a farkát" - írja az IHT. A magyar bank az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) is tárgyal egy alárendelt kölcsönről, "de a folyamat elakadt az aggodalmak miatt, hogy a mélyülő magyarországi recesszió következtében több hitel fog bedőlni."

A lap szerint a "a pénzt végül majd átutalják, hiszen az OTP a Citibankhoz és az Royal Bank of Scotland-hez hasonlóan a legaktívabb bankok közé tartozik Közép-Európában, és, miként Magyarország, egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy hagyják elbukni".

"A magyar kisember viszont valószínűleg nem kap ilyen haladékot" - folytatódik az írás, amely megszólaltatja Iványi Györgyöt, a Banki Hitel Károsultak Egyesülete nevű szervezet alapítóját. Iványi "minden erejét megfeszítve próbálja kezelni a forint összeomlása miatt jelzáloghitelük részleteit fizetni nem tudó magyarok sokaságát, akik az egyesülethez fordulnak tanácsért." Az egyesület alapítója szerint "a bankok felelősek, de felelős a kormány is. Nem lett volna szabad engedniük ezt a hitelezési gyakorlatot."

A Landon Thomas Jr. által jegyzett cikk bemutatja Bajnai Gordont is, akivel a múlt héten készített interjút a szerző. "Gyurcsány Ferenc egykori üzlettársa (…), amikor megkérdeztük, hogy érdekelné-e a miniszterelnök poszt, csak mosolygott, a fejét rázta és azt válaszolta, hogy ÍNincsenek ilyen ambícióim. Üzletember vagyokÍ. Egy hét azonban hosszú idő a magyar politikában" - olvasható a cikkben.

Most Bajnainak kell kezelnie a válságot. "Az új miniszterelnök" - írja az IHT a miniszterelnök-jelölt jelöltről - "fájdalmas gazdasági programot ígér. (…) Nem édesíti meg a keserű pirulát. Szigorú objektivitással és gyorsan sorolja országa problémáit. Az IMF-programról azt mondja, habozás nélkül fogják végrehajtani - írja az IHT. A lap egy Bajnai-idézettel zárja magyarorrszági helyzetelemzését. Az IMF hitel megkötésekor "azt mondták az emberek, hogy szégyenpadra került Magyarország, most viszont már olyan sokan ülnek azon a padon, hogy lassan leesünk róla."

Az Európai Bizottság elfogadta, a kormány átdolgozott gazdasági programját, így megnyílik a lehetőség az EU által nyújtott 6 milliárd eurós hitelkeret második részének lehívása előtt - mondta Keller László pénzügyi államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón.

Magyarország a hitelkeret első két milliárd eurós részét már lehívta, most hasonló hitelkeret nyílik meg a Európai Bizottság döntésével az ország számára.

Mint az közismert a magyar kormány elsőként - akkor nem kis megrökönyödést kiváltva mind a nemzetközi mind a hazai közvéleményben - tavaly októberben az IMF-hez fordult áthidaló kölcsön igényével. Végül az IMF a Világbank és az Európai Unió húsz milliárd euró értékű hitelkerete nyitott Magyarország számára, amely folyamatosan hívható le annak függvényében, hogy az ország miként teljesíti vállalásait.

 

Az Európai Közösség középtávú pénzügyi támogatására vonatkozó hitelmegállapodás, valamint az egyes hitelrészletek lehívásához kapcsolódó gazdaságpolitikai kritériumrendszert illetve jelentéstételi és monitoring feltételeket rögzítő egyetértési megállapodást 2008. november 19-én írták alá.

 

A 6,5 milliárd euró összegű hitelkeret első részletének lehívása 2009. december 9-én megtörtént. A 2009. első negyedévre ütemezett, 2 milliárd euró összegű második részlet lehívását megelőzően az Európai Bizottság 2009. február 4-15. között tárgyalásokat folytatott Magyarországon a lehíváshoz kapcsolódó feltételek megvalósulásának vizsgálata céljából. A bizottsági vizsgálat alapján az EFC 2009. február 27-i ülésén megállapította, hogy Magyarország eleget tett a második részlet lehívásához kapcsolódó kritériumoknak.
 

Figyelembe véve ugyanakkor egyrészt azt a tényt, hogy az Európai Bizottság januárban módosította a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, másrészt azt, hogy Magyarország exportlehetőségei nagymértékben függnek a tagállamok importkeresletétől, szükségessé vált a magyar gazdaságpolitikai program felülvizsgálata - amely még a Bizottság 2008. őszi előrejelzésén alapult - és az új makrogazdasági pályához igazodó intézkedések kidolgozása - fogalmaz a Pénzügyminisztérium közleménye.
 

A felülvizsgált gazdaságpolitikai programmal való összhang megteremtése érdekében a hitelcsomag további hitelrészleteinek lehívásához kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételrendszer módosítása is szükségessé vált. A 3. és 4. részletre vonatkozó módosuló gazdaságpolitikai feltételeket a kiegészítő egyetértési megállapodás tartalmazza, amely a már kihirdetett egyetértési megállapodás részét képezi. A kiegészítő egyetértési megállapodás aláírására március 11-én került sor.

 

Az aláírást követően folyamatban van a második, 2 milliárd euró összegű részlet pénzügyi kondícióinak kialakítása a 2008. novemberi hitelmegállapodásban foglaltaknak megfelelően. A gazdaságpolitikai program módosulása a hitelmegállapodásban foglaltakat nem érinti, annak módosítására nincs szükség. A hitelrészlet lehívására a hónap végéig sor kerül.

Magyarország fegyelmezetlen és elkényeztetett, nincs kellő politikai határozottság a gazdasági problémák leküzdésére - nyilatkozta  a Johns Hopkins Egyetem professzora. Charles Gati politikai szakértő nagyon súlyosnak nevezte Magyarország helyzetét. Hozzátette: az a párt, amelyik az igazsággal áll az emberek elé, biztosan nem nyeri meg a következő választásokat.
 

A mostani hosszabb, akár két-három évig elhúzódó recesszió lesz, és nagyon fegyelmezettnek kell lenni ahhoz, hogy kikecmeregjünk belőle - mondta az InfoRádiónak nyilatkozva Charles Gati, aki hozzátette: Magyarország helyzete nagyon súlyos, de nem ért egyet Barack Obamával, aki hazánkat Ukrajnával együtt emlegette a Fehér Házban. Ukrajna sokkal tragikusabb helyzetben van, mint a nehézségekkel küzdő Magyarország - mondta.

A John Hopkins Egyetem professzora ugyanakkor dicsérte az amerikai elnök eddigi intézkedéseit, amelyek szerinte meggyőzőek és tartalmasak, de hangsúlyozta: nincs könnyű megoldás, vagyis önmagában egyik intézkedés sem oldja meg a válságot.

Az Amerikában élő politikai szakértő szerint a fegyelmezetlenség az oka annak, hogy Magyarország ilyen nehéz helyzetbe került. Az ország elkényeztett, túl sokat költ, a politikusok pedig nem magyarázzák meg érthetően a közvéleménynek, hogy az ország ezt nem engedheti meg magának - véli Charles Gati, aki tudja, hogy nagyon nehéz ezzel kiállni, hiszen azt a politikust, aki ezt mondja, nem választják meg, ezért kellene több pártnak egyszerre hangoztatnia az igazságot.

Ha nincs meg a politikai határozottság a gazdasági problémák leküzdésére, akkor semmi sem működik - tette hozzá a professzor.

Már jövőre 3-4 százalékos elsődleges többletet kellene elérni az államháztartásban, majd hosszabb távon 4-5 százalékos többletet kellene teljesíteni ahhoz, hogy Magyarország irányában tartósan visszatérjen a bizalom - mondta Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter az Ybl Klub által szervezett gazdaságpolitikai konferencián szerdán Budapesten.

Elmondta: a múlt év októbere óta mintegy harmincezer munkahely szűnt meg Magyarországon, de tízezer új is keletkezett. A miniszter hozzátette: a kormány a válság kezelésére mintegy 5 milliárd euró összegben indított el két évre szóló gazdaságélénkítő programot, ebből 2 milliárd euró már elérhető a gazdasági szereplők számára.

A Reformszövetség megadta a diagnózist és kidolgozta a gyógymódot a beteg Magyarország megmentésére, ám a javaslatokról a politikának kell döntenie - mondta Demján Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban. A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke - aki a kezdeményezés egyik alapítója - arról is beszélt: azzal, hogy az ország hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól, függetlensége de facto megszűnt.
 

Magyarország a világgazdasági válságtól függetlenül is beteg. Változtatni kell, és hazudik, aki azt mondja, hogy ezt fájdalommentesen végig lehet csinálni. Nincs olyan ember az országban, akit ez ne érintene negatívan - mondta a Magyar Narancsnak Demján Sándor, a Reformszövetség egyik alapítója. A kezdeményezés résztvevői összeállították a diagnózist, a gyógyítást a politikának kell végrehajtania - fűzte hozzá.

A Reformszövetség nem politizál, nagyon fontos ugyanis, hogy a lakosság elhiggye: programja reális. Ezen csak segít, ha egy semleges, nem a politikai hatalmat akaró szervezet teszi le az asztalra - hangsúlyozta a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke, megjegyezve: az emberek egyáltalán nem bíznak a politikusokban.

Demján Sándor szerint minden magyar hálával tartozhat azért, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világban és az Európai Unió megmentette az országot az összeomlástól. Ez azonban azt jelenti, hogy Magyarország de facto nem független. Ez az állapot egészen addig tart majd - magyarázta -, amíg az ország nem kerül újra olyan helyzetbe, hogy bárki hajlandó hitelt adni neki.

Az adott pénzmennyiség biztosítja, hogy jövő áprilisig Magyarországon ne legyen államcsőd, az új kormánynak azonban nem lesz semmiféle mozgástere: ha nem akar védernyő nélkül maradni, azt kell tennie, amit mondanak neki - figyelmeztetett a Reformszövetség egyik alapítója. Hozzátette: ha jövő áprilisig nem történnek újabb érdemi lépések, akkor az újabb 20 milliárd eurót feleslegesen költi el az ország, a teljes eladósodottság pedig 180-ról 200 milliárd euróra nő.

Jövő tavasszal az is előfordulhat - vélekedett Demján Sándor -, hogy Magyarországgal statuálnak példát, mert nem tett eleget saját megmentésére. Ha kisegítőink nem látják a racionalizálást, nem adnak újabb támogatást, és az itthon nem hatékonyan kihasznált munkaerő külföldön hatékonyan dolgozik majd - magyarázta.

Bár a Reformszövetség szerint a járulékcsökkentésnek egységes mértékűnek kell lennie, Demján Sándor a javaslat előkészítésekor amellett érvelt, hogy a termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó termelő logisztika terheit 15 százalékkal mérsékeljék, a marketing- és kereskedelmi cégekét és jogi irodákét azonban hagyják változatlanul. A legfontosabb megvédeni a termelő szférát - hangsúlyozta a VOSZ elnöke, megjegyezve: a tudás ott születik, ahol a termelés van.

Demokráciában az utca hamarabb dönti el a dolgokat, mint diktatúrában - mutatott rá Demján Sándor, aki szerint, ha a politika nem igyekszik, az utca ki fogja venni kezéből a hatalmat.

A Világgazdasági Fórum által készített Turisztikai és Közlekedési Versenyképességi index alapján Magyarország öt helyet esett vissza az idén, jelenleg a 38. pozíciót foglalja el 133 országból - írja a Világgazdaság. Ha csak az európai országokat tekintjük, akkor a 25. helyen állunk, vagyis mutatók alapján az összes versenytársanak titulált nemzet jobb helyen tanyázik.

Az okok között találhatók az elmaradó beruházások, a szolgáltatások alacsony szintje, a gyenge repülőtéri infrastruktúra és az utak rossz minősége. A legfőbb hátráltató tényező a turizmusra kivetett adók magas hányada - ebben az összehasonlításban csak Brazíliát előzzük meg. A promócióra költött összegnek is legalább kétszer annyinak kellene lennie, mint a jelenlegi szint.

Szakemberek véleménye szerint a válság elmúltával elkerülhetetlenné válik a turizmus versenyképességének javítása - október óta 25-30 százalékkal csökkent ugyanis a beutazók száma

Három napos közlekedésbiztonsági akciót tart a rendőrség. A ma kezdődő ellenőrzés során elsősorban a teherautósokra koncentrálnak.

Az ország egészére kiterjedő közúti ellenőrzés tart a napokban a rendőrség. Az akciót több más európai országgal egy időben 2009. március 09-én, 10-én és 11-én hajtják végre. Az ellenőrzést legalább napi 8-8 órában és azokon a helyszíneken hajtják végre, ahol a tehergépjárművek biztonságos leállításának, és a technikai jellegű ellenőrzések végrehajtásának a feltételei adottak.

Ezúttal ugyanis az akció kiemelt feladata a tehergépjárművek közúti közlekedésével kapcsolatos szabályok ellenőrzése.  Az ellenőrzések a járművezetők általános ellenőrzésén túl a különböző szükséges okmányok meglétének és érvényességének vizsgálatára terjednek ki, de vizsgálják a menetíró készülékkel kapcsolatos szabályszegéseket, a vezetési és pihenőidő szabályainak a megsértését, a sebességtúllépést, a túlsúlyos járművek, rakományok rögzítésével kapcsolatos szabálytalanságokat is. Az ellenőrzés során kiemelten kezelik a rendszám nélkül közlekedő gépjárművek kiszűrését is.

Az akció során jelentkező műszaki jellegű feladatok nagy száma miatt rendőrség együttműködik a Nemzeti Közlekedési Hatóság területileg illetékes szerveivel.

A tőzeges talajon épült, Nagykanizsa-Budapest vasútvonal és az M7-es autópálya töltését veszélyezteti a belvíz, ami több mint ezer hektárt öntött el a Kis-Balaton térségében - mondta vasárnap a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Üzemmérnökségének vezetője.

Laki István beszámolt arról, hogy csütörtök óta 24 órás üzemben nyolc szivattyútelep működik, amelyek naponta 150-160 ezer köbméter vizet emelnek át.

A Kis-Balaton Üzemmérnökség által felügyelt négy terület közül a Zala jobb parti öblözetében (Zalaapáti térségében), bal parti öblözetében (Zalavár és Sármellék környékén), valamint Keszthely-Hévíz-Alsópáhok-Fenékpuszta térségében másodfokú, a Kis-Balaton déli oldalán (Kápolnapuszta-Sávoly-Főnyed térségében) pedig elsőfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.

A déli területen a Nagykanizsa-Budapest vasútvonal és az M7-es autópálya is a veszélyeztetett területen fekszik, mert a vízszintemelkedésre érzékeny tőzeges talajra épültek. A többi öblözetben a befogadók kapacitása már kevés, ezért többnyire erdőket, kisebb mértékben szántókat és mezőket is elöntött a belvíz.

Laki István hozzátette: februárban közel egy hónapon át folytatták a védekezési munkálatokat, azok leállítása után azonban ismét el kellett rendelni a készültséget, mert az olvadások és az esőzések jelentős vízutánpótlást hoztak. Az újraindított szivattyúzásnak köszönhetően eddig annyit tudtak elérni, hogy az utóbbi napokban nem emelkedett tovább a vízszint, reményeik szerint most kezdődhet a csökkentés.

A Kis-Balaton térségében olyan mélyen fekvő területek találhatók, amelyeknél a talajvíz szintjét egy méterrel a Balaton szintje alatt kellene tartani, ezt azonban természetes, gravitációs elvezetéssel nem lehet biztosítani. Hévíz környékén ugyanakkor az okozhat problémát, hogy ha nem szivattyúzzák át a belvizet, a pangó víz az élő- és ivóvizek minőségét veszélyezteti - mondta a szakember.

Orvosi kezelésre érkezett a halasi kórházba az a soltvadkerti férfi, aki a kórház főbejárata előtti parkolóban akart leállni, de a fék helyett a gázra lépett. A felbőgő motort hallva fejvesztve menekültek a fogadócsarnokban a székeken ülő betegek, amikor az üvegfalat áttörve az épületben landolt az autó.

Az ambulancián két szolgálatban lévő rendőr tartózkodott a baleset idején, vasárnap délelőtt 10 óra tájban – a reggeli vasúti öngyilkossági kísérlet súlyos sérültjének papírjait intézték. Ők kezdték meg a gépkocsiban ülő férfi és utasa kiszabadítását, miközben hatalmas füst lepte el az előcsarnokot és félő volt, hogy kigyullad az autó. A recepción szolgálatot teljesítő kórházi munkatársaktól tudta meg a Baon.hu, hogy közvetlenül a becsapódás előtt még betegek ültek az üvegfal előtti székeken, de látva az érkező autót és hallva a felzúgó motor hangját még időben félre tudtak ugrani előle. Így személyi sérültjei nem voltak a balesetnek – tájékoztatott Lengyel János orvos-igazgató a helyszínen.

A soltvadkerti férfi törött lábbal vezetett, egyelőre azonban tisztázatlan, hogy ez összefüggésbe hozható-e a balesettel, vagy esetleg más betegsége akadályozta a sofőrt abban, hogy az autót nem tudta az épület előtti parkolóban megállítani.

A magyarországi válság és a forint folyamatos gyengülése miatt egyre több szlovák fogyasztót vonzanak a magyarországi üzletek - és a magyar vállalatok is egyre jobban érdeklődnek a külföldi vevők iránt. A határ menti településeken egyre több a magyarországi akciókról szóló röplap és a sajtóban is sokat hirdetik magukat a határ túloldaláról.

Miriam Hašková, a Lučenecko regionális újság szerkesztője szerint az utóbbi időben jelentősen megemelkedett a magyarországi hirdetők száma - áraikat a forint mellett euróban is feltüntetik. A lapban ugyan korábban is akadtak elvétve magyar hirdetések, de a forint gyengülése miatt egyre több magyar cég próbál szlovák vevőket szerezni magának a vonzó árajánlatokkal. A magyarországi Tescok röplapjai Érsekújvárban és Füleken is feltűntek.

A tapasztalatok szerint is rengeteg szlovák vásárol Magyarországon, a salgótarjáni hipermarket előtti parkolót például elárasztják az északi rendszámú autók - miközben a szlovák rész üzletei ürességtől panganak.

A magyar Tesco akciós árai alapján több termék is harmadával olcsóbb, vagy akár feleannyiba kerül, mint Szlovákiában. A hazai üzletek elismerik, hogy az áraik nem versenyképesek, véleményük szerint a jelenségben ugyanakkor nincs semmi különös - a bevásárlóturizmus mindig is létezett a térségben.

A Gfk Hungária által elvégzett kutatás alapján 2008-ban a legmódosabb Budaörs lakossága volt, míg a legkevesebb elkölthető jövedelemmel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csenyéte lakói rendelkeznek.

A Gfk Hungária két évente publikált tanulmányaiban a hazai leggazdagabb és legszegényebb települései közül a sereghajtók pozíció nem változtak jelentősen, míg az élbolyban komoly mozgást is tapasztalhatunk.

A GfK Hungária által 2008-ban elkészített vásárló erő térkép adataiból látható: a két évvel ezelőtt még Magyarország legtehetősebb vidéki településeként számon tartott Hévíz idén már csak a harmadik helyet tudta elérni, vásárlóerő indexe az országos átlag 135,8 százaléka. A fürdővárost Budaörs és a balatoni Csopak előzte meg 137,3 százalékos és 136,5 százalékos vásárlóerő index-szel.

Budaörs sikere feltehetően nagyban köszönhető a magas jövedelmű, az agglomerációba kiköltöző lakosoknak, míg a két fürdőváros előkelő helyezése valószínűsíthetően az intenzív turizmusnak tudható be.

A lista végén található falvak helyzete az elmúlt években nem sokat változott. A legnagyobb nehézséggel küzdő öt faluból három B-A-Z megyében található és a legnehezebb helyzetben az idei adatok szerint Csenyéte van, ahol az egy főre jutó vásárlóerő az országos átlagnak mindösszesen 37,6 százaléka.

Az országos átlag 40 százaléka körüli vásárlóerővel rendelkezik a 2006. évi sereghajtó Gilvánfa (Baranya), valamint Szakácsi (B-A-Z), Kiscsécs (B-A-Z) és Rinyabesenyő (Somogy).

A megyék ranglistáján - Budapestet is ide értve - az első két hely szilárdnak tűnik: a főváros továbbra is mintegy 35 százalékkal az országos átlag felett teljesít, és a második helyen tartja magát Győr-Moson-Sopron megye 107,4 százalékkal. Az országos átlag fölötti vásárlóerőt még 4 megye tud felmutatni: Fejér, Pest, Komárom-Esztergom és Vas.

A sereghajtó megye 2006-hoz képest változatlanul Szabolcs-Szatmár-Bereg megye (78,2 százalék), de az utolsók között van Békés megye (82,7 százalék) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye is (83,9 százalék).

Az erős szél miatt továbbra is narancssárga riasztás van érvényben a Közép- és Dél-Dunántúli régióban. Az elmúlt 24 órában összesen 205 alkalommal riasztották a tűzoltókat országszerte.

Az erős szél a fővárosban, Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Somogy megyében okozta a legtöbb gondot. A tűzoltókat jellemzően kidőlt fák, leszakadt faágak okozta veszélyhelyzetek miatt riasztották, a fővárosban, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megyében különböző épületszerkezetekben is károk keletkeztek, néhány esetben pedig leszakadt, megrongálódott közlekedési jelzőlámpák, valamint reklámtáblák okozta veszélyhelyzeteket – közölte Szentes György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője.

Az OKF nyilvántartása szerint a viharkároknál személyi sérülés nem történt. Vasárnap éjfélig a Dunántúlon és a középső országrészben a kora délutáni órákig még többfelé viharos, 60-85 kilométer/óra sebességű lökések kísérhetik az északnyugati szelet. A Balaton térségében és a Dunántúli-középhegység magasabban fekvő részein eleinte még 90 kilométer/órát elérő vagy meghaladó széllökés is valószínű. A légmozgás számottevő mérséklődésére a nap második felében lehet számítani.

Az esti óráktól a derült szélvédett részeken köd képződhet. A fővárosban a légszennyező anyagok koncentrációja az egészségügyi határérték alatt várható.
 

A földgáz fogyasztói árának esetleges csökkenésével arányosan mérséklődik a gáz- és a távhőár szociális támogatásának összege, de a rászorulók terhe nem nő - derül ki a napokban közzétett kormányrendeletből, amely a 2007. évit módosította.

Ezzel a kormány mintegy 20 milliárd forint megtakarítást vár - tudta meg kormányzati forrásból a távirati iroda.
 

A csomag egyik része a gáz- és távhő-támogatási rendszer átalakítása, az erről szóló rendelet már hatályba is lépett.
A támogatottság feltételein a rendelet nem változtatott. A korábbiaknak megfelelően az egy háztartásban lakók alapján kialakított fogyasztási egységeket figyelembe véve a nyugdíjminimum alapján sorolják támogatási kategóriába a rászorulókat.
 

Indítványozta az objektív felelősség és a közigazgatási bírság szabályainak megszüntetését az állampolgári jogok biztosa, mert azok nem összeegyeztethetőek az alkotmányos büntetőjog követelményével.

Aggályosak az objektív felelősség és a közigazgatási bírság szabályai az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint, ezért indítványozta az Alkotmánybíróságnál a közúti közlekedésről szóló törvény erre vonatkozó szabályainak alkotmányossági vizsgálatát és megsemmisítését.

Szabó Máté arra a megállapításra jutott, hogy alapjaiban ellentétes a jogbiztonság követelményével az a jogi megoldás, amely szerint a nem vétkes üzemben tartót akkor is megbüntetik, ha a gépjármű tényleges vezetőjétől a bírság valamilyen okból nem hajtható be.

Az ombudsman szerint ugyanígy probléma, hogy a törvény alapján egyazon szabálysértés miatt párhuzamosan szabálysértési és közigazgatási, vagyis kétféle büntetéssel fenyegető eljárás is indulhat. Így még az is lehetséges, hogy a járművezetéstől eltiltást és az előre meghatározott összegű (30-300 ezer forint) bírságot egyazon személlyel szemben alkalmazzák.

Ugyancsak nem tartja összeegyeztethetőnek a jogbiztonság követelményével az ombudsman azt, hogy az üzemben tartó még akkor is felelős, ha a gépjármű a szabályszegést megelőzően jogellenesen kerül ki a birtokából, azonban ezt nem volt módja a rendőrségnek jelezni.
 
Az állampolgári jogok biztosa jelentésében hangsúlyozta, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény viszonya alkotmányosan nem kellően rendezett. A biztos szerint problémát okoz, hogy a közigazgatási eljárási törvény nem ismeri az objektív felelősség fogalmát, ezáltal elvben kizárt például, hogy a közigazgatási bírság a közigazgatási hatósági eljárás hatályos szabályainak megfelelően kerülhessen kibocsátásra.

Szabó Máté kiemelte, hogy a jogbiztonság és az alkotmányos büntetőjog követelményével nem tartja összeegyeztethetőnek az objektív felelősség e formáját. Olyan közlekedési szabályszegésekért, ahol hagyományosan a felróhatóságon alapuló felelősségnek és a jogsértéssel arányos szankciónak kellene érvényesülnie, a törvény objektív felelősségen alapuló, rögzített összegű bírság kiszabását rendeli el.
 

Mint emlékezetes 2008. január 1-jétől vezették be hazánkban az objektív felelősség elvét. Ennek alkalmazásával a rendőrség a rendszám alapján eljárhatott az üzemben tartó ellen. Ezt főként a gyorshajtások esetén alkalmazzák, az elkészült fotó után a határozat mellé már csekket is postáznak. Azóta nem hivatkozhat az autós arra, hogy egy családtagja vezette az autót, akire nem tesz terhelő vallomást, kénytelen fizetni.

Tíz évvel ezelőtt tartotta első évértékelő beszédét Orbán Viktor. A Fidesz elnökének sajátos performanszain politikai ellenfelei azóta is fanyalognak. Tény ugyanakkor, hogy minden esztendőben igazi médiaeseménynek bizonyult, alkalmanként pedig emlékezetessé is vált egy-egy mondata, szófordulata.

Végy egy tisztes őszes úriemberekből álló egyesületet, amelynek nevében benne van a "magyar" és a "polgári" szó, fogadd el a meghívásukat egy beszéd megtartására és az egészet vidd ki a Parlamentből, hogy az eseménynek olyan közönsége legyen, amelynek tagjai támogatnak téged - ez a viszonylag egyszerű recept a jelek szerint jól bevált Orbán Viktornak. A Fidesz elnöke ugyanis idén immár tizenegyedik alkalommal mondja el minden évben eseményszámba menő, úgynevezett évértékelő beszédét.

Hazai ízek

A minta nem hazai, de a megvalósítás módja már jellegzetesen az. Az Egyesült Államokban - amelynek alkotmánya kötelezővé teszi a végrehajtó hatalom ottani fejének, az elnöknek, hogy időről időre beszámoljon az Unió állapotáról - a törvényhozás két háza előtt, tehát kormánypártiak és ellenzékiek körében hangzik el minden esztendő elején a nevezetes felszólalás. Nálunk az évértékelő beszéd hagyományát megteremtő Orbán Viktor az Országgyűlésen kívül, homogén közegben, az "övéi" előtt mondja el gondolatait 1999 óta. Az akkor kormányfőként felszólaló politikust - aki egyebek mellett a "Bokros-csomag súlyosan romboló következményeit" kárhoztatta - a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület kérte fel az évértékelésre és a hagyomány szerint azóta is az MPEE rendezvényének számít. Igaz, az idei beszédről egy szó sincsen az egyesület weboldalán, amelyen tavaly májusi keltezésű az utolsó hír. Aki azonban átkattint a homepage alapján nem éppen pezsgő társadalmi életet élő MPEE nyitóoldalán a Polgárok Háza linkjére, már talál információt az idén külföldi tárgyalásokra való hivatkozással kétszer is elhalasztott eseményről.

Három gyerek, hajó, zászló

A Millenárison megrendezett évértékelést idén a gazdasági, társadalmi problémák miatt talán még a szokásosnál is nagyobb érdeklődés kíséri. Pedig erre korábban sem lehetett panasza Orbán Viktornak. Miként több beszédének máig érzékelhető hatásával is elégedett lehet. Ez különösen annak tükrében számít nagy fegyverténynek, hogy a kiszivárgott hírek szerint a szövegek megírása előtt ugyan többekkel is konzultál, a végső változat azonban az ő munkája.

A hazai politikai közbeszédben szállóigévé vált mondat lett például a 2000-ben elhangzott "mindenkinek lehessen három gyereke, három szobája és négy kereke", vagy a két évvel ezelőtt meghirdetett "egy a tábor, egy a zászló" elve. Ugyancsak emlékezetes a Medgyessy-érát minősítő "összetöpörődős" beszéd, illetve már a Gyurcsány-kormány jellemzésére szolgáló "hantaméter" kifejezés.

Az értékelések visszatérő eleme, hogy nem csak elvont képekkel - viharos tengeren irányíthatatlanul hánykolódó hajó - hanem egy-egy konkrét személy élethelyzetével, tettével is illusztrálja mondanivalóját. Az is jól látható, hogy az évértékelésnek néha egészen pontosan meghatározott, aktuális célja van. Ilyen volt például a tavalyi "a jövő igenekkel kezdődik" - mottóra épülő beszéd, amelynek már-már didaktikusan sulykolt mondanivalója a márciusi népszavazáson való részvétel és az igen voksok fontossága, mert az "igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz."

Évértékelések - másképp

A politikai ellenfelek az elmúlt tíz esztendőben nem takarékoskodtak a negatív jelzőkkel Orbán Viktor év elejei beszédeinek értékelésekor. Ha azonban nem az eszközt, hanem a célt vizsgáljuk, akkor az összehasonlításból egyértelműen a Fidesz elnöke kerül ki győztesen. Mert igaz ugyan, hogy Medgyessy Péter, vagy Gyurcsány Ferenc a demokrácia írott, valamint íratlan szabályaira hivatkozva következetesen a magyar törvényhozásban mondta el az Országgyűlés tavaszi ülésszakának elején évértékelő beszédét, de emlékezeteset legföljebb Medgyessy "alkotott" 2004-ben. Részben a közös kormánypárti-ellenzéki európai parlamenti lista ötletével, részben pedig azzal, hogy csupán negyedik nekifutásra, az "útelágazhoz, útelágadozáshoz, útel" próbálkozások után sikerült kimondania csaknem pontosan a keresett szót: "útelágazódás".